Valami megváltozott. Neha mint egy kisbogár ki téli álmát alussza s néha felébred, tekintek ki a valóságra.
egyre messzebb kerül tőlem, én meg hagyom, pedig megfeszülők minden egyes pillanatban amikor ramtekint.
egy test vagyok csupán, egy mérgező bogyókkal teli csupasz fa. Lehet csak tővist kéne nővesztenem.
jó ez a gyógyszer, csak néha lendülnék bele az irogatásba, a testünk egyre messzebb kerül egymástól, csak az érzéseim változatlanok.
s meg egy idézet a végére: hideg mint a jég…